Tájékoztató a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével kapcsolatban

1. Mi az a whistleblowing?

A whistleblowing kifejezés a foglalkoztató tevékenységével kapcsolatban tapasztalt jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény vagy mulasztás, illetve egyéb visszaélés bejelentésére szolgáló eljárást jelenti.

Az AMC Networks Central Europe Kft. (székhely: 1139 Budapest, Lomb utca 21-25.; cégjegyzékszám: 01 09 183155; a továbbiakban: „Társaság”) elkötelezett annak érdekében, hogy üzleti tevékenysége során a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő és etikus magatartást tanúsítson. E cél elérése érdekében a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: „Panasztörvény”) előírásaival összhangban belső visszaélés-bejelentési rendszert működtetünk. A belső visszaélés-bejelentő rendszer működtetésének célja, hogy a Társaság, mint foglalkoztató garantálja a visszaélések vagy jogsértések bejelentésének lehetőségét a bejelentő védelme mellett. A Társaság jelen tájékoztatóban (a továbbiakban: „Tájékoztató”) tájékoztatja a bejelentőket és az eljárás egyéb résztvevőit az eljárás menetéről, továbbá a résztvevők alapvető jogairól és kötelezettségeiről.

2. Mit lehet bejelenteni?

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre (pl. pénzügyi és jogi megfeleléssel kapcsolatos aggályokra, korrupcióra, csalásra, szakmai mulasztásra utaló jelekre vagy zaklatásra, hátrányos megkülönböztetésre) vonatkozó információt lehet bejelenteni. A bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

3. Ki tehet bejelentést?

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet:

1. a) a Társaság által foglalkoztatott;
2. b) az a foglalkoztatott, akinek a Társaságnál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt;
3. c) a Társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött;
4. d) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a Társasággal szerződéses kapcsolatban áll;
5. e) a Társaságban tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a Társaság ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is;
6. f) a Társasággal szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy;
7. g) a Társaságnál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes;
8. h) a Társasággal a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
9. i) az a személy, akinek a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a Társasággal megszűnt.
10. Hol lehet bejelentést tenni?

A bejelentést kizárólag az alább meghatározott módon és csatornákon lehet megtenni.

A Társaság felé a bejelentést:

1. a) személyesen a Társaság székhelyén erre kijelölt személynél;
2. b) postai úton a Társaság 1139 Budapest, Lomb utca 21-25. szám alatti címén;
3. c) elektronikus levélben a whistleblowing.ce@amcnetworks.com e-mail címen;
4. d) az alábbi linken elérhető űrlapon lehet megtenni: https://app.convercent.com/hu-hu/Anonymous/IssueIntake/LandingPage/211ec64e-b723-ec11-a985-000d3ab9f062
5. Lehet-e anonim bejelentést tenni?

Igen, a bejelentés névtelenül is megtehető, azonban anonim bejelentés esetén a bejelentőnek figyelembe kell vennie, hogy kapcsolattartási adat megadása hiányában a bejelentő részére az eljárással kapcsolatban a Társaság tájékoztatást nem küld, továbbá a Panasztörvény alapján az anonim bejelentés kivizsgálása mellőzhető.

6. A bejelentés kivizsgálása

A Társaság a belső visszaélés-bejelentési rendszerben tett írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított 7 (hét) napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást küld a bejelentő számára. A visszaigazolás keretében a Társaság a bejelentő részére általános tájékoztatást nyújt a Panasztörvény szerinti eljárási és adatkezelési szabályokról.

A Társaság a beérkező bejelentéseket a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül kivizsgálja. Ezt a határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet meghosszabbítani. A bejelentőt ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbításának okairól a Társaság tájékoztatja. A bejelentés kivizsgálásának és a bejelentő tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a 3 (három) hónapot. A bejelentés kivizsgálása során a Társaságon belül erre kijelölt személy kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.

A bejelentés kivizsgálása során a Társaság értékeli a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát és meghozza azokat az intézkedéseket, amelyek álláspontja és a Panasztörvényben foglaltak szerint alkalmasak a visszaélések orvoslására.

 

Ha a bejelentés a Társaság valamely belső szabályzatát sérti (pl. Üzleti Magatartási Kódex és Etikai Szabályzat), a bejelentéssel érintett foglalkoztatottal szemben a bejelentés alaposságának megállapítását követően munkáltatói intézkedés is alkalmazható.

Ha a bejelentés alapján bűncselekmény gyanúja is felmerül, akkor a Társaság gondoskodik a büntető feljelentés megtételéről is.

A bejelentés kivizsgálását a Társaság mellőzheti, ha:

1. a) a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg;
2. b) a bejelentést nem a jelen Tájékoztató 3. pontjában meghatározott, a bejelentés megtételére jogosult személy tette meg;
3. c) a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés;
4. d) a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

A Társaság a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatja.

7. Milyen védelmet kap, aki bejelentést tesz?

A vizsgálat során a Társaság köteles biztosítani, hogy a bejelentőt ne érje semmilyen hátrányos következmény a bejelentése okán. A bejelentő a bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

Ha a bejelentő a bejelentésében valamilyen titokvédelem alá eső információt tár fel, ezzel nem követ el titoksértést, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

A bejelentéssel érintett személynek joga van ahhoz, hogy álláspontját tisztességes eljárás során és akár jogi képviselő igénybevételével kifejtse és bizonyítékokkal támassza alá.

Minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor, és amely a foglalkoztatóval kapcsolatos jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósul meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

Ilyen hátrányos intézkedésnek minősül különösen a bejelentőnek való felmondás, hátrányos megkülönböztetés, vagy bármely munkajogi szankció. További részleteket a Panasztörvény 41. §-a tartalmaz.

A hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során – ha a bejelentő a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja – vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.

A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el. A bejelentő a bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

A bejelentés megtétele jogszerű, ha

1. a) a bejelentő a bejelentését a visszaélés-bejelentési rendszerben, a jelen Tájékoztatóban, illetve a Panasztörvényben meghatározott szabályok szerint tette meg;
2. b) a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte; és
3. c) a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.

A bejelentőre vonatkozó védelemben részesül, aki

1. a) a jogszerű bejelentést tevő bejelentő részére segítséget nyújt a bejelentés megtétele során;
2. b) a jogszerű bejelentést tevő bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a bejelentő munkatársa vagy családtagja -, akit e 7. pont, továbbá a Panasztörvény szerinti hátrányos intézkedés érhet.
3. Hogyan kezeli a Társaság a személyes adatokat az eljárás során?

A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között a bejelentőnek, annak a személynek, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, és annak a személynek, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatait a Társaság kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából, a GDPR-ral és a Panasztörvényben foglaltakkal összhangban kezeli. Minden egyéb személyes adatot a Társaság haladéktalanul töröl.

A bejelentő személyes adatai – a nyilvánvalóan rosszhiszemű, valótlan adatokat, információkat közlő bejelentő adatainak kivételével – csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező állami szerv vagy hatóság részére adhatók át, ha ezen állami szerv vagy hatóság az adatok kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő hozzájárult. A bejelentő személyes adatai kifejezett hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.

Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a bejelentő személyes adatait a Társaság nem teszi megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, a Panasztörvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor.

A Társaság a belső visszaélés-bejelentési rendszert úgy alakítja ki, hogy a személyazonosságát felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más ne ismerhesse meg. A bejelentést kivizsgáló személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a foglalkoztató más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják meg.

Az adatkezelés részletes szabályairól, így különösen annak céljáról, jogalapjáról, a hozzáférésre jogosultakról, az adatok kezelésének időtartamáról, az érintetti jogokról az Adatkezelési Tájékoztatóban tájékozódhat.

9. Egyéb, a Panasztörvény szerinti eljárások

A Panasztörvény alapján a panaszosok bejelentésüket több csatornán is megtehetik. Az első lehetőség, ha a panaszos panaszát, közérdekű bejelentését az állami szerveknél, helyi önkormányzatoknál teszi meg.

A közérdekű bejelentést a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében is meg lehet tenni az alábbi honlapon keresztül: https://www.ajbh.hu/kozerdeku-bejelentes-benyujtasa. A közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer üzemeltetéséről az alapvető jogok biztosa gondoskodik.

A Panasztörvény 32. § (1) bekezdése meghatározza azokat az állami szerveket, amelyek elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert hoznak létre. Ezen állami szervek a következők:

1. a) az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság,
2. b) a Gazdasági Versenyhivatal,
3. c) az Integritás Hatóság,
4. d) a Közbeszerzési Hatóság,
5. e) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
6. f) a Magyar Nemzeti Bank,
7. g) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
8. h) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
9. i) az Országos Atomenergia Hivatal és
10. j) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága.

A fenti szervek által létrehozott elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerekbe is bárki tehet bejelentést.

Jelen Tájékoztató 7. pontjában meghatározott védelem a Panasztörvény szerinti bármely bejelentőre kiterjed.

 

Budapest, 2023. november 20.